Napi Vers

Minden nap igyekszem egy-egy szép vagy magvas gondolatokat ébresztő verset publikálni, lehetőleg olyanokat, amiket nem találunk meg tankönyveinkben.

Utolsó kommentek

  • Dóri Rábai: Felteszed a vers többi részét, kérlek? Esetleg egy forrást is. Köszönöm. (2017.04.19. 11:22) Sade márki: Az igazság
  • bohmjo: Ez a vers lélegzetelállítóan szép! Köszönöm! (2016.11.01. 15:08) József Attila: Ősz
  • MR Lebowszky: Hát aki szerint József Attila nyálas az egy költői analfabéta. Ezer évente egyszer születik ilyen ... (2014.05.14. 06:53) József Attila: Ősz
  • Gohan Galambos: Akinek ez a költemény nyálas az hagyja a versket másra és táplálja agyát, lelkét olyannal, amit az... (2014.02.02. 14:31) József Attila: Ősz
  • labrabbit: Kedvenc Radnóti versem. Pedig van sok jó, jobb. Mégis... bár ne lenne ennyire... aktuális. (2012.12.13. 22:59) Radnóti Miklós: Majális
  • Utolsó 20

2007.09.23. 16:14 Pisti - A.N.I.F.

Reményik Sándor: Nem nyugszunk bele!

egy vers a haza sanyarú sorsáról

"Téli szél a tar gallyakat fújja
Mint az Isten égre tartott ujja
Mint megcsúfolt, kikacagott álom
Állunk egyedül a nagy világon.

Elvették s most véle nagyra vannak
Törött véres kardját a magyarnak.
De még minden nép a sírját ássa
Van szava, hogy világgá kiáltsa

Csak mi, csak mi ne verjük kebelünk
Csak mi, csak mi ne emeljük fel fejünk.
Tiporhatják szûz tiszta igazunk
Csak mi, csak mi ne hagyjuk el magunk.

De hirdessük gúzsba kötött kézzel
Sebes ajkkal, lázadó vérrel
Idézve menny, pokol hatalmait
Hogy béke nincs, hogy béke nincsen itt.

Kezünk bár nem pihen a kardvason
A szíveinkben nem lesz nyugalom.
Jöhetnek jövõ századok s megint
Csak felszakadnak régi sebeink.

E sebek és e fájdalom örök.
Ettõl vonaglik minden magyar rög
Ettõl vérez ki majd nyomunkba hág
Ettõl nem gyógyulnak az unokák.

Tátra erdõk ettõl zúgnak-búgnak
Ettõl reszket lelke minden zugnak
Puha szívek kõvé ettõl vállnak
Kemény kövek élõ szívként fájnak.

Amíg élünk ettõl fájunk, égünk
Sírban ettõl nem lesz pihenésünk
Ettõl szorul a kezünk ökölbe
Ettõl sír a gyermek anyaölben.

Fenyõmadár behavazott fákon
Száraz haraszt téli pusztaságon
A folyók, a fák, a füvek szelleme
Minden süvít, mi nem nyugszunk bele.

Most Lomnic ormán rakjunk nagy tüzet
Versailles-ig lobogjon az üzenet
Hogy megroppant bár karunk ereje
Nem nyugszunk bele, nem nyugszunk bele!"

4 komment


A bejegyzés trackback címe:

http://napverse.blog.hu/api/trackback/id/tr11174278

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

adorján kristóf 2008.04.10. 19:46:22

ez a vers mindenek felett,a legszebb leg liraibb kitartás!!!

Don Sipos 2008.09.28. 13:27:08

Ezt kellene az iskolában tanítani a gyermekekkel nem az értelmetlen semmitmondó verseket erőltetni.

Brigi 2008.11.14. 18:48:42

Ez a vers az, amit nem engedett a magyartanárom, hogy versmondó versenyen mondjak, indokolva ezt azzal, hogy ez a vers soviniszta, mert az Egészséges fejbőr egyik száma előtt van, de nem tudta, hogy Reményik, és mégis egy Reményik-verset adott nekem...

Magyar állampolgár 2008.11.24. 20:27:42

a legszebb magyar vers a tiszta szívvel után.
És miért soviniszta inkább hazafias igen minden magyar tanulja meg és értse!